2009. szeptember. 03.  Gazdaság                                                                        Zárszámadási jelentésének „évadját” tartja éppen az Állami Számvevőszék, úgyhogy – a teljesség igénye nélkül – jöjjön néhány megállapítás. Kapaszkodjanak meg! Csak erős idegzetűeknek.
Az Országgyűlés honlapján közzétett jelentésben az ÁSZ egyebek mellett kifogásolja, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntési jogköre csak részben érvényesülhetett. „A különböző kormányzati akaratmegnyilvánulásoknak megfelelően döntéseket odáztak el, vontak vissza, függesztettek fel, míg másokról rendelkeztek, majd felhagytak megvalósításukkal” – így a számvevők, akik szerint nem épült ki 2008-ban a vagyonnyilvántartás egységes rendszere, és a vagyont jóváhagyott számviteli politika nélkül tartották nyilván. A jelentés kritizálja az egyes tranzakciókat is a Malév privatizációjától kezdve a King’s City-beruházással kapcsolatos ingatlancseréig. Az ÁSZ többek között azt javasolja a pénzügyminiszternek, aki a tulajdonosi jogok gyakorlója, hogy kezdeményezze a joghézagok kiküszöbölését és a szükséges felelősségre vonást azokkal szemben, akik miatt az úgynevezett elődszervezetek és az  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, a felelősség megállapítása nem volt biztosított. Oszkó Péter pénzügyminiszter – a dolgok jelenlegi állása szerint – erről hallani sem akar.
Nem tudni persze, mi lesz a többi ÁSZ-felvetéssel. Az ÁSZ például azt is javasolja a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa ki a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlan értékesítésének körülményeit. Továbbá ugyancsak vizsgáltassa ki a MÁV és a Magyar Posta székházairól szóló döntéseket, és kezdeményezze a szerződések felülvizsgálatát. Hab a tortán, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslat kapcsán az ÁSZ leszögezi: „Továbbra is tapasztalhatók a korábbi hiányosságok, a zárszámadás nem kellően átlátható.”
Tudják, mi az, amit ki lehet szűrni a számvevőszék friss jelentéséből? Nem más, mint a rendszerváltás lényege: átmenet az államszocializmusból az államkapitalizmusba.
Mert a futó „nagyprojektek” vagy éppenséggel a költségvetés átláthatatlansága mind-mind arra utalnak, hogy olyan „oligarchikus” kapitalizmus alakult ki nálunk is, mint az oroszoknál. Persze a mai problémák igazi forrása a gulyáskommunizmus. A vezetők és vezetettek 1956 utáni kompromisszuma…
Az alku lényege: míg valaki nem szájal, a rendszerben megtalálhatja saját kis előnyeit. Szemben a csehekkel, a lengyelekkel és a kelet-németekkel, nálunk megmaradt a régi elit, ráadásul nem is labdaszedői minőségben.
A balliberális kormányzással tehát „kis és nagy” előnyök mozgatják, működtetik Magyarországot. Így van az, hogy a legkorruptabbak egyike lettünk Európában, nem tudni pontosan, mi lett azzal a tízezermilliárd(!) forinttal, amely 2002 óta államadósság címén keletkezett. Ugye, kedves Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Draskovics Tibor, ebből a pénzből nem pusztán autópályák épültek, mert annak csodájára járna még az Egyesült Államok is.
A megtisztulás katarzisa csak akkor jöhet, ha szerződésről szerződésre, fillérről fillére megtudjuk, ki a felelős, hová tűntek, tűnnek tíz-, száz-, ezermilliárdok. „A kormányváltást követően, a jogállamiság kereteit figyelembe véve elszámoltatásra és politikai felelősségre vonásra kerül sor” – jelentette ki Orbán Viktor, amikor kedden Sólyom László államfővel találkozott. A társadalmi igény megvan erre, sőt fokozódik. Különösen akkor, amikor minden idők „legrendkívülibb” költségvetése készül. Nem pusztán a jövőre, hanem 2011-re is húzódnak át százmilliárdos – mínuszban értendő – tételek.
Neveket akarunk! Meg demokráciát! – már nem pusztán mi, hanem az Állami Számvevőszék is! Mint látható nem szélsőséges vélemény a Jobbiktól amikor állami vagyon hűtlen kezelése címén törvényes eljárást  akar a balliberális kőzremüködőkről. Azok elkövetői a saját vagyonukkal térítsék meg a népnek okozott tizmilliárdos károkat. Ezzel még Európa is egyettért már.