|
2011/06/27 Kultúra A mi teremtőnk és megváltónk,
az úr Jézus Krisztus uralkodása alatt, az ő születésének 1092. évében
május hó 20-án Szabolcs városában szent zsinat tartatott, a magyarok
legkeresztényibb királya, László elnökletével, országa összes
püspökeivel és apátjaival, valamint az összes előkelőkkel, az egész
papság és a nép tanúskodása mellett. Ezen a szent zsinaton a kánonoknak
megfelelően és dicséretre méltó módon a következő határozatokat alkották
meg.
A másodszor nősült áldozó- és szerpapokról
Megparancsoljuk,
hogy az olyan áldozó- és szerpapokat, akik másodszor nősültek, és akik
özvegyek vagy eltaszított asszonyok férjei, el kell választani (
feleségüktől ), és vezeklés tartása után rendjükhöz térjenek vissza. És
akik nem akarnák e meg nem engedett házasságukat megszüntetni, az
egyházi törvények rendelkezéseinek megfelelően hivatalukat veszítsék. Az
elválasztott asszonyokat pedig, parancsoljuk, hogy adják vissza
szüleiknek, és mivel nem voltak törvényesen ( egybekelve ), ha akarnak,
szabad legyen nekik férjhez menni.
Azokról, akik rabszolganőt választottak feleség helyett
Ha
pedig valamely pap rabszolganőjét vette maga mellé feleség helyett,
adja el, és ha nem akarná, erőszakkal adják el, és árát vigyék a
püspöknek.
A papoknak adott engedményről
Azoknak a
papoknak pedig, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása
és a szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg
nekünk ebben az ügyben az apostoli szentatya tanácsot fog adni.
A püspökökről, ha egyetértenek azokkal, akik a meg nem engedett házasságtól nem akarnak megválni
Ha
pedig valamely püspök vagy érsek olyanoknak, akik a meg nem engedett
házasságtól nem akarnak megválni – e határozatot megvetve –
beleegyezését nyújtja, vagy egyházat ad neki, vagy valami olyan
működéset enged meg neki, ami az egyházi rendhez tartozik, a király és
püspöktársai ítéljék el aszerint, amint nekik helyesnek látszik. Ha
pedig az esperes tudatlanságból egyetért a püspökkel, vagy a pap az ő
beleegyezésével marad meg ilyen vétekben, ( az esperes ) önként vesse
magát alá a püspök ítéletének.
A nem teljesített adományról az egyház részére
Ha
valaki az Istennek egyházat épített, és az adományt megnevezte, a
megígért adományt azonban nem adta meg, ennek megszerzésére legyen
illetékes, követének kiküldésével, a püspöki törvényszék, ha valaki e
követnek ellentmond, és ellentmondás közben megveri, az ilyen a királyi
törvényszék ítélete alá essék
Az egyház javainak a pap gondatlansága által történt-elvesztéséről
Ha
a papok közül valaki az egyház javait saját hajlékába viszi, és ott
eladja vagy gondatlansága által elveszti, az egyháznak háromszorosan
térítse meg.
A lázadás miatt elpusztult templomok helyreállításáról
A
lázadás miatt elpusztult vagy felégetett templomokat, a király
parancsára, az illető egyház papjai állítsák vissza. Kelyheket és
ruhákat a király költségén adjanak, könyvekről a püspök gondoskodjék.
A régiség miatt történt elpusztulásról
A régiség miatt elpusztult egyházakat a püspök építse újjá.
A kereskedőkről, kiket izmaelitáknak neveznek
A
kereskedőket, kiket izmaelitánknak neveznek, ha kiderül róluk, hogy
megkeresztelkedésük után visszatértek a körülmetélésen alapuló régi
törvényükhöz, lakhelyeikről távozzanak, [ - - - - ] ha ártatlanoknak
bizonyulnak, saját lakhelyükön maradjanak.
Zsidók és kerestzény nők házasságáról
Ha
zsidók keresztény feleséget vesznek el, vagy valamely keresztény
személyt tartanak maguknál szolgálatban, ezeket vegyék el tőlük, és
bocsássák őket szabadon, az olyanoktól pedig, akik ezeket eladták, ezek
árát vegyék el, és a püspökök jövedelmét képezze.
Az egyházak látogatásának elmulasztásáról vasár- és ünnepnapokon
a) Ha valaki vasárnapokon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg.
b)
Ha pedig a falvak oly távol vannak, hogy a falusiak az ő kerületük
egyházába nem tudnak elmenni, közülük mindnyájuk nevében legalább egy
menjen el botra támaszkodva az egyházba, és három kenyeret és egy
gyertyát vigyen az oltárra.
A fent említett napok megünnepléséről
Ha
valaki ezeken a napokon vadászik, kutyáit és lovát veszítse, de a lovat
ökörrel megválthassa. Ha pedig pap vagy ( más ) egyházi személy
vadászik, az egyházi rendből távozzék mindaddig, amíg elégtételt nem ad.
A házasságtörő nő meggyilkolásáról
Ha
valaki más férfivel fajtalankodó feleségét megöli, Istennek adjon
számot, és ha akarja, más feleséget vehet. Ha pedig az asszony rokonai
közül valaki vádat emel ellene, hogy ( feleségét ) igazságtalanul ölte
meg, bírói vizsgálattal tárgyalják meg ( az ügyet ), és a szomszédoktól
mindenképpen tudakolják meg, vajon nem állott-e az asszony férjénél
lenézésben és megvetésben, vagy a fajtalankodásnak valami gyanúja nem
merült-e fel már előbb vele kapcsolatban, és aszerint ahogy ésszerűnek
látszik, döntsék el az ügyet.
Az elsejei összejövetelekről engedély nélkül való elmaradásról
Ha
valaki az elsejei összejövetelekről papjának vagy társainak engedélye
nélkül kivonja magát, kezét, amellyel testvériséget fogadott, tíz
penzával váltsa meg.
Az ünnepeknek kereskedés miatt való elhanyagolásáról
Ha valaki vasárnapokon vagy nagyobb ünnepeken az egyházat elhanyagolva vásárra megy, lovát veszítse.
A vasárnap megünneplésének elmulasztásáról
Ha
valaki vasárnap vásárt üt, megparancsolja e ezent zsinat, hogy
amiképpen felállította sátrát, éppúgy bontsa szét. Ha pedig valaki
ellenszegül, ötvenöt penzát fizessen.
Külföldi papok befogadásáról
Ha
valamely idegen egyházi személy püspökének ajánlólevele nélkül jön ebbe
az országba, ítélettel vagy tanúbizonysággal vizsgálják meg, netalán
nem szerzetes-e, vagy nem gyilkos-e, vagy nem olyan-e, aki valamely rend
tagjanként tett fogadalmat.
Az egyházi személyek függő viszonyáról
Ha
valamely egyházi személy ebbe az országba jön, és vele az ura jól bánik
és aszerint jár el, ahogy vele megegyezett, ha ( urától ) el akar
távozni, semmiképpen se távozzék, mielőtt a neki okozott
igazságtalanságról a király előtt panaszt nem tett.
Azokról, akik egyházunkat elhagyják
Ha
a falusiak egyházukat ( templomukat ) elhagyva máshova vándorolnak,
püspöki joggal és királyi paranccsal kényszerítsék őket oda visszatérni,
ahonnan elmentek.
A házasságtörésen ért asszonyról
Ha
valaki feleségét házasságtörésen éri, és bíróság elé állítja, az
egyházi törvények rendelkezései szerint vezeklést szabjanak rá, és a
vezeklés eltelte után, a férj, ha akarja, őt ismét fogadja vissza, ha
pedig nem akarja, ameddig mindketten élnek, házasság nélkül maradjanak.
Az apátoknak a saját püspökeik által való kormányzásáról
Az
apátok – az atyák végzései szerint – maradjanak meg alázatosan az ő
püspökeik kormányzása alatt, kiknek a területéhez tartoznak. És nemcsak
egyszer egy évben, hanem gyakran látogassák a püspökök ezen monostorait,
és a szabályoknak megfelelően vizsgálják meg a szerzetesek életét és
társalkodását. A belépő szerzetesek, amely szerzetesmonostornak akarják,
ajánlják fel magukat vagyonukkal együtt, hasonlóképpen a szerzetesnők
is, szerzetesnői monostorban. Ezután pedig ne merészeljen valamely
püspök vagy apát szerzetest vagy szerzetesnőt bizonyos meghatározott
hely címe nélkül felszentelni.
A pogány szokásokról
Akik
pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz
és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.
Vagyon adományozásáról valamely egyháznak
Ha
valaki vagyonát vagy birtokait valamely egyháznak adományozta,
semmiféle ok közbejöttével se merje azt visszavonni, és más egyháznak
adni.
Egyházi javak megtalálásáról
Az egyházak javai,
bárhol találjanak ilyeneket, akár más egyházaknál, akár ( kegy- )
uraknál, az előbbi egyházukra szálljanak vissza.
Azokról, akik a hívek holttestével nem törődnek
a)
Ha valaki a vasárnapot nem tartja meg és az ünnepnapokat sem ünnepli
meg, vagy a négy böjti időben és az ünnepek előestéin nem böjtöl avagy
halottait nem az egyház mellett temeti el, tizenkét napig kenyéren és
vízen vezekeljen.
b) Ha az úr szolgájának testét, vagy a falusi
bíró a szegénysorsú idegen vagy falubeli holttestét nem viszi az
egyházhoz, ugyanúgy bűnhődjék.
Az ünnepnapokon dolgozó zsidókról
Ha
valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen zsidót dolgozni lát, hogy meg
ne botránkozzanak a keresztények, eszközeit, amelyekkel dolgozott,
veszítse el.
Az apátok szabadjainak tizedjéről
Az apátok szabadjaik után adjanak tizedet a püspöknek.
A vassal vagy vízzel való istenítéletek tanúiról
Valahányszor
akár vízzel, akár vassal istenítélet történik, legyen jelen három
alkalmas, esküt tett tanú, akik egyrészt az ártatlannak ártatlanságát,
másrészt ellenkező esetben a bűnösnek bűnös voltát igazolják. A pap (
tüzes ) vas ( próba ) esetén két penzát és víz (-próba ) esetén egy
penzát kapjon.
Mise tartásáról egyházon kívül
Egyetlen
pap se merjen misét tartabi egyházon kívül, kivéve, ha esetleg utazás
közben szükség kényszeríti őt erre. Ha pedig ispánja kényszerítette őt
erre, az egyházi rendet hagyja el, és aki őt erre kényszerítette,
ötvenöt penzát fizessen. Utazás alatti napokon azonban az
istentiszteletet szabad legyen sátorban végezni.
A szabadok tizedjéről
a) A püspökök a szabadoktól szedjenek tizedet
b)
A szabadok pedig bármely püspökhöz vagy ispánhoz szegődtek, ahogy
ezeknek tetszik, úgy bánjanak velük, mégis szabadságuk épségben
tartásával.
c) Akiket pedig a lelkek üdvéért szabadítottak fel,
azzal a kikötéssel azonban, hogy az egyháznak szolgáljanak, senkinek
másnak ne, csak a papnak segédkezzenek.
A hús elhagyásáról
Azok
a latinok, akik a magyarok törvényes szokásával egyetérteni nem
akarnak, akik, miután a magyarok a húst elhagyták, ők azt még hétfőn és
kedden is megeszik: ha a mi jobb szokásunkkal nem akarnak egyetérteni,
ahová akarnak menjenek. A pénzt azonban, amit itt szereztek, hagyják
itt, hacsak talán észre nem térnek, és a húst velünk együtt nem hagyják
el.
Leány vagy asszony ellen elkövetett erőszakról
Ha valaki leányon vagy asszonyon, aki egyik faluból a másikba megy, erőszakot követ el, úgy bűnhődjék, mintha embert ölt volna.
Más püspökség területén világra jött állatok tizedéről
Azok
a püspökök, akik a más püspökség területén ( világra jött ) állatok
után kapnak tizedet, ( a tized ) negyed részét engedjék át a saját maguk
püspökségében lakó papoknak.
Az erkölcstelen életű nők és a boszorkányok bűnhődéséről
Az erkölcstelen életű nőket és a boszorkányokat, amint a püspök helyesnek látja, aszerint ítélje meg.
Az apátok és szerzetesek csókjáról a király vagy püspök részéről
Ha
előfordul, hogy a király vagy a püspök valamely apátságba megy, az
apátok és szerzetesek a király vagy a püspök csókjára ne az egyházban
járuljanak, hanem kilépve a keresztfolyosóra, sorjában állva
várakozzanak a király vagy a püspök csókjára. A királyt pedig és a
püspököt, ahány személlyel és akivel nekik tetszik, engedje az apát a
kolostorba lépni.
Az apát vagy szerzetes üdvözléséről, ha a királyhoz megy
Ha
pedig megtörténik, hogy vaalmely apát vagy szerzetes a király udvarába
megy, a királynak üdvözlésére ne az Isten egyházában járuljon, hanem
miután kiment az egyházból, a házban vagy a sátorban üdvözölje őt.
A szentek előestéinek megtartásáról
Ezen
a szent zsinaton a tiszteletre méltó László király elrendelte, s az
összes jelenlevők helyeselték és szentesítették, hogy meg kell
ünnepelni: Boldog István király előestéjét és Gellért vértanúét, amelyen
szenvedett és három napot Szent Márton ünnepe alkalmával.
És
amit atyai nagybátyja, András király fogadott és rendelt – az összes
püspökökkel, akik akkor voltak -, ez a legkeresztényibb király nem
akarta lerontani, hanem erősebben megszilárdította, tudniillik: három
nap vigíliát ( böjtöt ) Szent Péter ünnepe előtt.
A szentek ünnepeinek tiszteletéről
Hogy
ezek az ünnepek megünnepelendők minden évben: az Úr születése, Szent
István első vértanú ünnepe, Szent János evangélista ünnepe, az
Aprószentek ünnepe, az Úr körülmetéltetése, Vízkereszt és annak
előestéje, Gyertyaszentelő Boldogasszony, húsvétkor négy nap, Szent
György vértanú ünnepe, Fülöp és Jakab ünnepe és ennek előestéje,
Szentkereszt megtalálása, az Úr mennybemenetele, Szent István király
ünnepe, Bertalan apostol ünnepe, Szűz Mária születése, Szentkereszt
felmagasztaltatása, Szent Máté apostol ünnepe, Szent Gellért ünnepe,
Szent Mihály arkangyal ünnepe, Simon és Júdás ünnepe, Mindszentek
ünnepe, Szent Imre hitvalló ünnepe, Szent Márton ünnepe, Szent András
ünnepe, Szent Miklós ünnepe, Szent Tamás apostol ünnepe és minden
egyházközség ünnepelje meg saját védőszentjét és az egyház
felszentelésének napját.
Az elsejei társaságokban részt vevő apátokról és szerzetesekről
Az
apátok és szerzetesek a hónap elején összejövő testvérek között ne
üljenek asztalhoz, hanem az apát a testvérek felajánlásait vitesse a
kolostorba, és a szabályzat szerint ossza szét a szerzetesek között.
Azokról, akik a tizedet megtagadják
a)
A püspök szedjen tizedet mindenből, de a következő módon: a püspök
poroszlója kérdezze meg a termés vagy állatok tulajdonosát, hogy
mennyije van. Ha hisz szavainak, vegyen aszerint, ahogy azt mondta, ha
pedig nem hisz, eskesse meg őt, és azután vegyen. A terményt pedig
keverten ne fogadja el, csak különválasztva.
b) Ha pedig az eskü
után a termés tulajdonosáról valaki idegen azt mondja, hogy hamisan
esküdött, a püspök poroszlóján kívül a király és az ispán poroszlója
előtt mérjék meg a termést. Ha a termés tulajdonosa vétkesnek bizonyul,
neki adják a tizedrészt és a kilenc részt adják a püspöknek, ha azonban
az találtatik hazugnak, aki bevádolta őt, ugyanazon büntetés szerint
fizessen vétkéért. Ha pedig ( a vádaskodónak ) nincs semmije sem, amiből
magát megváltsa, adják el őt, de csak egyedül, gyermekeit nem.
c) A tizedet pedig az Úr születésének ünnepéig teljes egészében szedjék le.
d)
A fiút pedig, aki apja házában lakik, vagy a rabszolgát ne számítsák
külön, hanem együtt adjanak tizedet a családfővel, az olyan fiaktól
azonban, vagy szolgáktól, akiknek külön van házuk, szedjenek tizedet
mindenük után, amijük van.
e) Ha pedig valaki olyan konok, hogy
amikor megkérdezik, a püspök poroszlójának nem akarja a tizedet
megbecsülni, akkor a poroszló jelölje meg alkalmas tanúk előtt, amennyi
előtte igazságosnak látszik.
f) Lent vagy kendert annyit vegyen,
amennyit egy marékkal, az ujjakat földre nyomva, össze lehet szorítani.
Ha csépelt gabonát talált, ha tíz vedernyi, ne szedjen semmit se, ha
húsz vagy több, vegye a tizedrészét.
A királyi palotába jövő pereskedőkről
Ha
pedig valaki a nemesek vagy az ispánok közül pereskedés végett a
királyi udvarba jön, s ott a királyi palotában nem áll ellenfelével
szembe, hanem mire a királyi kiáltó szólítja, a király engedélye nélkül
hazamegy, ügyét veszítse el, és azonkívül, ha valamit elvett,
kétszeresen adja vissza.
Azokról, akik a király vagy a bíró pecsétjét megvetik
Ha
pedig valaki a király pecsétjét valakire kiküldeti, és maga
elmulasztja, hogy a királyi udvarba jöjjön, ügyét veszítse el, és
fizessen öt penzát, és ahányszor ezt megismétli, annyiszor öt penzát
fizessen. Ha pedig a bíró pecsétjét küldeti ki, és ő nem megy el, száz
nummus-t ( aprópénzt ) fizessen. (Polgár Info)Szabad Hírek
|
|
Kapcsolódó hírek:
A zsidók által kitalált koncentrációs táborról: a Gulág
Delfinfaragvány az Árpád háznál.
Rézkori sírhelyet fedeztek fel Bulgáriában
Megtalálhatták a náci atomprogram radioaktív hulladékait