Döbbentem olvastam egy fiatalember levelét Raj Tamás főrabbihoz, aki abban az ügyben fordul a nagy tudású felé, hogy keresztényként, gójként áttérhet-e a zsidó hitre. S mindezt teszi azért, mert szeretne egy olyan közösséghez tartozni, melynek tagjai szeretik és segítik egymást. Megdöbbentem, mert vagy a „megtérni” szándékozó lelkével, elméjével van valami nagy gond, hogy zsidó akar lenni, vagy velünk, hogy közöttünk - keresztényekkel, magyarokkal, fajtársaival - nem tudott eddig kialakítani ilyen meghitt viszonyt. Íme a levél, s Raj válasza

Sándor vagyok, 20 éves katolikus bár e vallást ténylegesen sosem követtem. A Zsidó vallás (nép) már jó ideje foglalkoztat, de a megtérésen, ahogy azt Ön is javasolja, még hosszasan gondolkodom, hogy a későbbiekben ebből ne lehessen problémám, bár úgy érzem, nem lenne. Őszintén elmondom, akkor figyeltem fel e vallásra mikor megtudtam, hogy a Zsidók szeretik, segítik egymást, amely engem végtelen jó érzéssel tölt el, olyan közösségbe szeretnék tartozni, ahol én is eleget tehetek ennek. Tudom a megtérés főbb lépéseit egy dolog nem érthető számomra ez a következő: ha az esetleges és végleges megtérésem beteljesülne abban az esetben a nevemet hivatalosan meg tudom-e változtatni Zsidó névre (vezeték és keresztnevet vagy vezetéknevet) és ugyanolyan Zsidónak fogok számítani a többiek szemében mintha annak is születtem volna?(láttam, hogy írta, bibliai nevet kell választani, de ez hivatalosan is felváltja a jelenlegi nevem)? Elnézést az egyszerűen megfogalmazott kérdéseimért, őszinte Tisztelettel és köszönettel a rám fordított idejéért. Tisztelt Olvasó! A bibliai névválasztás valójában csak a vallási életre (a Tórához való felhíváskor, vallási oklevelek kiállításakor stb.) vonatkozik, de ha az illető úgy szeretné, a hétköznapi életben is használhatja. Nagyon helyesen teszi, hogy tervezett lépését előre alaposan átgondolja, és addig sokat olvas, tanul még a zsidóságról. Üdvözlettel: R.T.

*

 E szerint a szerencsétlen sorsú fiatalember szerint a zsidók azok, akik szeretik és segítik egymást, ezért szeretne közéjük tartozni. Lévén, hogy a kérdező keresztény, nem tudom, miért nem az Ó-és az Újszövetséget kezdte el tanulmányozni, ahelyett, hogy egy vadidegen világba próbálna beilleszkedni. Érzi is, hogy nem lesz ő ugyanolyan jogú zsidó, mint aki annak született, mégis vállalja ezt az egész hercehurcát. Pedig a zsidók legszentebb könyve a Tóra, az Ószövetség. Onnan is lehetne szemezgetni, de én inkább „ A Talmud magyarul” című kiadványt ajánlanám szíves figyelmébe, amit a zsidók természetesen hamisítványnak tekintenek. A Jézusi szeretet, a mindenkit befogadó meghitt közösség szellemével szemben a Talmudban a következőket olvashatja: "Aki a nemzsidók sírjait látja, annak azt kell mondania: Igen megszégyenül a ti anyátok, és porig aláztatik, aki titeket szült. (Jerem. 50, 12) Ugyanezt kell mondani, ha valaki a nemzsidók seregeit látja."
“A gójok nem emberek, testük szamártest, magvuk lómag. * Vedd a gójnak vérét, amint teheted. * A gójnak tett esküd nem kötelez semmire. * Aki a gójnak elbitangolt jószágát visszaadja, Isten ellen való bűnt követ el. * Ha gój arcul üt zsidót, az olyan bűnt követ el, mintha magát az Istent ütötte volna meg.

Egy zsidó megütése ugyanaz, mint Isten megütése. * Sanhedrin 58b. Ha egy gój megüt egy zsidót, azt meg kell ölni. Gójok becsapása OKÉ. * Sanhedrin 57a. Egy zsidó nem köteles egy gój ('Cuthean') munkáját megfizetni. A zsidóknak felsőbbrendű jogi státuszuk van. Baba Kamma 37b . 'Ha egy zsidó megsebesíti egy Kánaáni ökrét, akkor nem tartozik semmivel. Ha ha egy Kánaáni sebesíti meg egy zsidó ökrét, akkor az ökör értékét meg kell fizetnie.'

A zsidók lophatnak nem-zsidóktól -- * Baba Mezia 24a . Ha egy zsidó talál egy tárgyat, amelyet egy gój ('pogány') veszített el, akkor azt nem kell visszaadnia.(Ez a Baba Kamma 113b is alátámasztja). *Sanhedrin 76a. Isten nem fog megkímélni egy olyan zsidót, aki lányát egy idős emberhez adja, gyermekkorú fiának feleséget keres vagy visszaad egy talált tárgyat egy Cutheannak...' *A zsidók kirabolhatnak és megölhetnek nem-zsidókat. Sanhedrin 76a. Ha egy zsidó megöl egy gójt ('Cuthean'), akkor őt nem büntetik halállal. Amit egy zsidó egy gójtól ellop, azt megtarthatja. *Baba Kamma 37b A gójokat törvény nem védi és Isten a pénzüket 'Izraelnek szánta'.

A zsidók hazudhatnak nem-zsidóknak. *Baba Kamma 113a Zsidók hazudhatnak ('csalhatnak') hogy egy gójt rászedjenek.

'A Sinai név gyűlöletet jelent, mert a Sínai-hegyen a gyűlölet szállott le a föld népeire.' (Sabbath 89a.) Ezért 'minden népekre nézve áll ez: ne tégy nekik szívességet.' (Jebamoth 123a., posk. Tos. 23.) Mert 'tilos olyan emberen könyörülni, aki esztelen'.

'Ha egy nemzsidó egy zsidót megüt, halált érdemel, - mondja a Talmud. - Ha valaki egy izraelitát arcul üt, akkor ez éppen olyan bűn, mintha az isteni Fölséget ütné arcul. Ha egy nemzsidó a szombatot ünnepli, méltó a halálra, mert a nem-zsidóknak sem éjjel, sem nappal nem szabad pihenniük.

'Ha nem hagyják abba, miután megöltünk közülük százat, akkor megölünk még ezret. És ha ezer hulla után sem hagyják abba, akkor meg kell ölnünk tízezret vagy egymilliót. Mindegy mennyibe kerül vagy milyen formában, csak megállítsuk őket.'

A rabbi a Torah-Zsoltárokból (18:37) is idézett: 'Üldöztem ellenségeimet s utolértem őket, nem tértem vissza, míg meg nem semmisültek. Leütöttem őket, s nem keltek föl többé, lábam alatt összeroskadtak.'
"Ha egy zsidónak az ökre egy idegennek ökrét megdöfi, akkor a zsidó szabad, vagyis nem köteles kártérítésre. Ha azonban egy idegennek az ökre döfi meg a zsidó ökrét, akkor az idegen köteles a zsidónak az egész kárt megtéríteni, mert az Írás ezt mondja: "Álla az Úr és megméré a földet és átadá Izraelnek a népeket, s átadá minden javukat az Izraelitáknak." (Baba kamma 37 b.) Ezért mondja Alba rabbi, hogy "Isten hatalmat adott a zsidóknak minden népek javai és vére fölött." (Seph.Ik.3., 25.fej.,it Jalk. Sim.n. 563)
Baba mezia /középső kapu/ 111b lapján Jehuda rabbi tanítja, hogy a nem-zsidó nem felebarát, tehát szabad megrabolni. Ugyancsak ott olvassuk, hogy "a testvéreid közül való napszámosokat nem szabad elnyomni, de a másfélék ki vannak véve."

Ugyanott a 113 b. lapon: Asi rabbi egyszer utazásában szép szőlőfürtöket pillantott meg egy gyümölcsöskertben és így szólt a szolgájához: Menj és nézd meg, ha egy nem-zsidóé, akkor hozzál belőle, de ha egy izraelitáé, akkor ne bántsd. Majmonides, a "Sas" is azt mondja, hogy ez a parancs: «Ne lopj,» azt jelenti, hogy egy embert se, vagyis egy zsidót se lopjon meg. (Seph. miz. 105b) de máshol azt mondja, hogy egy nemzsidót szabad meglopni. (Jad.chas. 4.9.1. és Rasi a Leo 19., 11-ről)

Raj rabbi érthető okokból igyekszik mielőbb leszögezni, hogy a szóban forgó Talmud, így az abból vett idézetek is, közönséges antiszemita hamisítványok,” amely csak a készítőjének lelki világára lehet jellemző. Ez még a 19. században készült, és hajdan a magyar bíróság is többször megrótta azt. Kiderült, hogy a „szerző” nem is látta az eredeti művet, forrása egy német nyelvű hamisítvány, August Rohling „műve” volt. Sajnálatos, hogy egyesek még ma is terjesztik, és senki nem tiltja meg, hogy így megtévesszék az embereket. Ha a hiteles fordítás érdekli, szerezze be a nemrég újra megjelent „A valódi Talmud” című könyvet, Molnár Ernő összeállításában. Az Ön által idézett és így sajnálatos módon közzétett számos rágalom közül csak egyet szeretnék cáfolni (nem érdemes rá ugyanis szót fordítani). A „tov sebagojim harog” (így a helyes átírás) valójában ennyit jelent: „A legjobb a rómaiak között (is azt mondja:) ölj! Az ókor végi Izrael lakói ugyanis nem a római írókkal, filozófusokkal, hanem a megszálló katonákkal és a cirkuszok nézőivel találkoztak. A Talmud idején a gojim kifejezés nem a nem zsidókat, hanem a rómaiakat jelentette. (A Bibliában ez a szó még csak általában népeket jelent, s azért lett a rómaiak neve, mert a megszállók különféle népekből jöttek oda.) Egyéb kérdéseire röviden: a Talmud nem szentesít semmit, mert az nem szent könyv, hanem az ókor végi zsidó főiskolákon elhangzott viták gyűjteménye, ezért benne számos egymásnak ellentmondó vélemény is elhangzik. A mi szent könyvünk a héber Biblia, vagyis a keresztények Ószövetsége, és ennek első és legfontosabb része Mózes 5 könyve, amelyet mi Tórának nevezünk. Ezért külön nagy marhaság, amit Ön idézett, hogy a Tórával – úgymond – csak zsidó foglalkozhat.”

Ha ezek után Sándor úgy látja, hogy a világ legkirekesztőbb közösségéhez akar tartozni, akik mellékesen egymás között is éles-véres vitákat folytatnak: lelke rajta. Csak a szívem szakad meg, hogy egy magyar ember nem tud népünk ősi kultúrájából annyit meríteni, hogy közösségre találjon az igaz magyarok között, ahelyett, hogy a zsidókhoz kelljen menekülnie. Megeshet azonban, hogy Sándor szívében sosem volt magyar, keresztény sem, akkor meg jobb is, ha beáll a zsidók közé. Utálni, megvetni és lenézni innen is, onnan is csak jobban fogják, mint eddig. S hogy végképp megerősítsem a fiatalembert, íme, egy remek példa, hogy mily önzetlenül segítenek egymáson a Sándor által oly nagyra becsült nép fiai és azok vallási vezetői, remélem ez is végtelen jó érzéssel tölti el. És Sándor olyan közösségbe fog tartozni, ahol ő is eleget tehetek ennek, ha eljut odáig, hogy „bicskával keresztelkedik”.

” - Üdvözlöm kedves Főrabbi! Ismét Terezia vagyok. Tudom,hogy elfoglalt,de szeretném megkérdezni,hogy a pár héttel ezelőtti üzenetem eljutott e Önhöz,mert nem kaptam rá választ. …Mindenesetre a családunkban "csoda" történt,mert a nagybátyám hajlandó volt beismerni,hogy nagymamánk zsidó asszony volt, sőt még a nagyapánkról is kiderült,hogy ő még ráadásul zsidó iskolában volt tanár-igazgató,és még apáink is zsidó iskolába jártak. Úgyhogy ha lehetne inkább megkérnem hogy a nagymamamert (Zaller Hedvig) és a nagypapamert (Dr.Czeh Károly)ha elmondana egy imát nagyon szépen megköszönném. …
Tisztelettel:Terezia

( ABCUG.hu alapján szerk.)